Az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása. Lakóhelyünktől függően különböző módokon tapasztaljuk meg ennek hatásait, például emelkedő hőmérséklet, erdőtüzek, aszályok vagy árvizek formájában, hogy csak néhány példát említsünk. Az éghajlatváltozásnak negatív hatása lehet a biológiai sokféleségre, az egészségre és az élelmiszerekre1 is. Az sem vita tárgya, hogy mindez a fejlődő országokat érinti a legsúlyosabban1 annak ellenére, hogy tőlük származik a legkevesebb károsanyag kibocsátást.
Eljött a cselekvés ideje: együtt erősebbek vagyunk!
Az emberi tevékenység az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG-k) kibocsátásának növekedéséhez vezetett, ami viszont sürgős cselekvést tett szükségessé, így 20152-ben a COP21 konferencián 195 résztvevő ország elfogadta a Párizsi Megállapodást3. A Párizsi Megállapodás célja, hogy „a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt tartsa", illetve az is, hogy „erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy azt 1,5°C-ra korlátozza". A dolgok jelenlegi állása szerint azonban a világ nem a cél felé vezető úton jár.
A Párizsi Megállapodásban meghatározott célkitűzés elérése érdekében drasztikus változásra van szükség a helyi és globális gazdaságok működésében. Hisszük, hogy ez megvalósítható a szakpolitikák és a gazdasági stratégiák szén-dioxid csökkentési célokkal való összehangolásával.
